Német újraegyesítés - Gauck: összenőtt, ami összetartozik

Százezrek ünnepelték szombaton Németországban az újraegyesítés 25. évfordulóját. A központi ünnepséget Frankfurtban tartották, az ünnepi szónok Joachim Gauck államfő volt, aki szerint az utóbbi 25 évben beteljesült Willy Brandt néhai kancellárnak az a jóslata, hogy összenő, ami összetartozik, de a menekültválság miatt most össze kell nőnie olyan dolgoknak is, amelyek eddig nem tartoztak össze.

A szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte, hogy a keletnémetek 1989-es békés forradalma nagy ajándék volt a nyugatnémeteknek, hiszen a német történelemben először sikerült tartós győzelemre vinni a szabadság megszerzéséért vívott küzdelmet.

A nyugatnémetek is nagy ajándékot adtak a keletnémeteknek, jelesül az alaptörvényt, működő demokráciát, független igazságszolgáltatást és a társadalmi igazságosság elve alapján szervezett szociális rendszert.
Az egységfolyamat sikere nagyban annak tulajdonítható, hogy az összetartozás érzése, a közös értékek, a nyelv, a történelem, a rokoni és baráti kapcsolatok összekötötték a két országrészt. Most viszont a háborúk, elnyomó rendszerek és összeroskadó államok miatt Európába, és különösen Németországba érkező menekültek révén ismét feladat a "belső egység" megteremtése - mondta Joachim Gauck ünnepi beszédében, amelynek igen jelentős része a menekültválságról szólt.

Az államfő egyebek között hangsúlyozta: "nem öntelten, de azért öntudatosan" az "újonnan érkezettek" tudomására kell hozni, hogy milyen alapértékekre épül a társadalmi rend Németországban.
A németekre 1990 után ismét olyan feladat vár, amelynek elvégzése több nemzedéknek ad munkát. "Időre van szükség, hogy az újonnan érkezettek hozzászokjanak egy társadalmi rendhez, amely miatt nem ritkán konfliktusba kerülnek hagyományos normáikkal. Ahhoz is idő kell, hogy a régi és az új polgárok vállalják a felelősséget egy államért, amelyet közösen a sajátjuknak éreznek" - hangsúlyozta Joachim Gauck.

Egy "nyitott társadalomban" nem az "etnikai homogenitás" a döntő, hanem a közös értékrend, és "nem az számít, hogy ki honnan származik, hanem hogy merre tart és milyen politikai rendszert vall a magáénak" - tette hozzá a német államfő a frankfurti régi operahazában (Alte Oper) rendezett központi, állami megemlékezésen, amelyen vettek a német közjogi méltóságok, a politika és a közélet szinte valamennyi vezető személyisége.
Az egység helyreállításának 25. évfordulójára szervezett háromnapos ünnepségsorozat pénteken kezdődött. A nemzeti ünnep alkalmából a törvényhozás alsóháza, a Bundestag határozatot fogadott el arról, hogy emlékművet kell állítani a kommunizmus áldozatainak tiszteletére.

Az évfordulós ünnepséget mindig az a tartomány rendezi, amely a Bundesrat - a törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarája - soros elnöki tisztségét betölt. Ez most Hessen, a Majna menti Frankfurt pedig a tartomány legnagyobb városa. A folyónál sötétedés után nagyszabású fényjátékkal idézték fel az ország újraegyesítésének történetét egy 60 méter széles kivetítő segítségével, egy 200 fős kórus, 100 színész és zenész és 16 vízisíző közreműködésével, akik a 16 tartomány zászlajával hasítottak végig a Majna belvárosi szakaszán. A műsor csúcspontjaként az égboltra irányított reflektorok lassan vízszintbe fordultak, és a fénycsóvák 25 hidat formáznak a folyó felett.

Berlinben is tömegek ünnepeltek a főváros egyik fő jelképeként számon tartott Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop között - a  Június 17. sugárút csaknem két kilométer hosszú szakaszán - rendezett utcafesztiválon, ahol a többi között egy 56 méter magas óriáskerék várta a látogatókat. A Brandenburgi kapunál felállított színpad előtti területet már délután le kellett zárni, annyira sokan voltak.

A muzulmán közösségek a nemzeti ünnepen tartják a nyitott kapuk napját, nagyjából ezer mecsetben és más imahelyen várják az érdeklődőket kiállításokkal, fórumokkal. A tudatosan a német egység napjára időzített rendezvénysorozatnak az a címe, hogy "motivált, lelkes, aktív", célja pedig annak bemutatása, hogy a muzulmánok az ország közösségének elkötelezett tagjai - emelte ki a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD). Németországban nagyjából 4 millió muzulmán vallású ember él, ez a lakosság 5 százaléka.

A Német Demokratikus Köztársaság huszonöt éve, 1990. október 3-án szűnt meg. A keletnémet területek csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz, és ezzel csaknem fél évszázados megosztottság után helyreállt a német egység.